A virág szerepe a liturgiában elsősorban a sátrak ünnepe alkalmából figyelhető meg, amikor négyes csokorral imádkoznak
A Szukot(= a sátrak ünnepe ősszel) alkalmából a Zsinagógákban ünnepséget rendeznek, a körmenet alatt pedig csokrot lengetnek.
Az ünnepi csokor Midras (zsidó biblia eredeti, ókori formája) szerint az emberiséget jelképezi.
Az ünnepi csokor részei:
1. lulov (pálmaág) E pálmaág sátoros-ünnepkor az ünnepi csokornak egyik része, de csak akkor alkalmas liturgiai célokra, ha a gerince ép és egyébként is hibátlan, leveleit az ezekből font gyűrűkkel tartják együtt. Alsó végén kétrekeszű fonott kosarat helyeznek el. A jobboldali rekeszbe helyezik a mirtust, a baloldaliba pedig a fűzfa csokrot.
2. Eszrog (citrusalma) szintén az ünnepi csokor része. Liturgiai célra használhatatlan, ha folytonossági hiány, vagy túl sok folt van rajta, vagy ha a nem kocsányos végén lévő kidudorodó ágacskája letört róla.
3. Hadaszim (a mirtuszágnak héber neve) a tartókosár jobb oldalán helyezik el. Legalább két szálat kell belőle itt elhelyezni, hogy az ünnepi csokor a liturgia előírásainak megfeleljen.
4. Aróvó (fűzfaág) imádkozásnál, áldásmondásnál a törvény szabályainak megfelelően használják, vagyis jobb kézben vagy balkézben tartják, csúccsal lefelé. Fordítva mondják el az imát.

Minden közösségben szokás, hogy a hitközség vásárol csokrot abból a célból, hogy a legszegényebb emberek is megfelelhessenek a jócselekedeti erkölcsi kötelességeknek.

A zsinagógákat is szokták virágokkal díszíteni, a díszítés annak a jelképével függ össze,hogy a kinyilatkoztatás is a szabad természetben történt a Sínai hegyen.Virágadásnál ügyeljünk arra, hogy bizonyos színek és virágok pártokhoz kötődnek (pl: piros szekfű, vagy díszítésnél pl. narancs stb)
Virág színek: általános tudnivaló a katolikus egyháznál leírtak szerint.