Egyházi protokoll és liturgia
Az egyházak ünnepei
 
 

Katolikus egyház - Húsvét
  A legnagyobb ünnep a húsvét, Jézus Krisztus halálának és föltámadásának az ünnepe. Ez nemcsak húsvétvasárnapra korlátozódik, hanem megelőzi a három nap, amely nagycsütörtöktől húsvét-vasárnapig tart. E napokon, az európai kultúrák hagyományainak megfelelően, ki-ki a maga módján, a felekezete gyakorlata szerint igyekszik elmélyedni hitvilágában, egyháza közösségében. Protokolláris szempontból nagypéntekre, Jézus halálának napjára zenés, hangos, táncos mulatságra hívni - a keresztény ember iránti legnagyobb tapintatlanság. Húsvét előestéjére szintén nem tehető társadalmi, kulturális, vagy diplomáciai esemény. Amennyiben nagypénteken látunk vendégül katolikus hívőt, tudnunk kell, hogy a két, számára szigorú böjtnap közül ez az egyik, amikor húst nem eszik, napjában csak háromszor étkezik, és csak egyszer lakik jól (ugyanez vonatkozik a hamvazószerdára is.)
A hagyomány szerint a fonott kaláccsal Krisztus töviskoszorújára, a tojással pedig a feltámadásra emlékezünk húsvétkor.
A húsvéti bárány Jézust jelképezi, annak a báránynak az emlékére , amelyet a Zsidók Egyiptomból való kiköltözésük alkalmával ettek.
  << vissza