| |
Kitüntetések
A kitüntetés már az ókorban is az érdemek elismerésére szolgált.
A kitüntetés történetében gyakorlatilag változatlan mozzanat,
hogy a társadalmi hierarchiában (rangsor) magasabb, nagyobb
politikai hatalommal, gazdasági erővel, erősebb társadalmi tekintéllyel
bíró személy tüntette ki - említett előjogainál fogva - az alárendeltet,
a nála alacsonyabb beosztásút.
A kitüntetés örömet és tekintélyt szerez a kitüntetettnek, elismerést,
de irigységet is válthat ki környezetében.
A kitűntetést szokás a nemzet kiemelkedő államférfiairól, szellemi
nagyságairól, példaképekről és nemzeti hősökről elnevezni (például:
Kossuth-díj, József Attila-díj, Széchenyi-díj stb.).
Jellege szerint a kitüntetés lehet: érdemrend, érdemkereszt
vagy érdemérem. A fokozatok jelölhetők az érdemrend első, második
stb. osztályaként is, az érdemkeresztek és érdemérmek fokozata
pedig arany, ezüst, bronz.
Kitüntetések besorolása
A magyar és külföldi kitüntetések besorolásának alapja, hogy
azonos fokozat esetében a magyar kitüntetés mindig megelőzi
a külföldit.
A külföldi kitüntetések egyenlő fokozatainak egymás közötti
besorolása tekintetében az a döntő, hogy melyik érdemrendet
alapították régebben.
Külföldön a vendéglátó állam kitüntetését kell viselni. Ha ilyennel
a meghívott nem rendelkezik, akkor viselheti a hazájában kapott
kitüntetéseit. Más idegen állam kitüntetéseivel csak akkor szokás
megjelenni, ha valaki az előbb említettek közül egyikkel sem
rendelkezik.
Kitüntetések viselése
A kitüntetések viselésének alkalmai vagy időpontjai nincsenek
előírva. Ezeket az elismeréseket általában hivatalos, ünnepélyes
alkalmakon viselik, ilyen lehet pl. nemzeti vagy egyéb ünnep.
Bizonyos alkalmakkor a rendező szervek kérhetik a meghívottakat
a kitüntetések viselésére.
A kitüntetéseket azonban - különösképpen eredeti alakjukban
- csak ünnepélyes öltözeten illik viselni, amely lehet frakk,
szmoking, egysoros vagy kétsoros sötét öltöny. (Nőknél is az
ünnepélyes alkalmakkor viselhető öltözékeket vegyük figyelembe.)
Diplomáciai jellegű rendezvényeken (például nagykövet által
adott fogadáskor) a meghívón fel szokták tüntetni, hogy kívánatos-e
a kitüntetések viselése.
Az alacsonyabb kitüntetést megelőzi a magasabb fokozatú, a polgári
kitüntetést az ugyanolyan fokozatú hadikészítményes, a külföldit
megelőzi a hazai.
Külföldi kitüntetések egymásutánja: a pápai rendjelek után következnek
a nagyhatalmak alapította kitüntetések, végül más országok által
adományozottak (az országok neveinek a francia ábécé szerinti
sorrendjében).
Egy a II. világháború elején kiadott magyar viselkedési tájékoztató
szerint: A nyakban hordott kitüntetések legrangosabbika van
legfölül, míg a mellszalagra tűzött, baloldalon viseltek egymás
közötti rangsora a szívtől kifelé halad.
Első osztályú kitüntetések és nagykeresztek viselésekor egynél
több vállszalag nem hordható, a külföldi csillagok a belföldiek
alá kerülnek. Utóbbi - ha viselője díszmagyart hord - a nyitott
mente alatt az atillán helyezkedik el, a csillagok vagy az atillán
vagy a mentén. (Az atilla, zrínyi, kazinczy - nem történelmi
személyiségek - hanem a nemesi férfidivat ruhadarabjai. E gazdag
zsinórozású, fémgombok és csatok díszítette kabátféleségeket
sötétkék vagy bordó színben hordták a férfiak.)
Frakkba öltözött urak a szalagot a mellény alatt, a csillagokat
viszont a frakkon hordják.
Az egyszerű magyar ruha kabátja alatt, a mellényen helyezkedik
el a szalag, míg a csillagok a kabáton.
A kicsinyített jelvényeken és szalagsávokon kívül egyes érdemrendek
úgynevezett kis díszítmény formájában is viselhetők.
Kitüntetések kicsinyített mása vagy szalagsávja polgári ruhához
is viselhető.
Külföldi és magyar állampolgár kitüntetései
Magyar állampolgár előzetes engedély nélkül elfogadhat külföldi
kitüntetést. Külföldi állampolgárok kitüntetésekor körültekintően
kell eljárni, tájékozódásra van szükség.
Egyes országokban a kitüntetés elfogadását az illető ország
hatóságai előzetes jóváhagyásához kötik (Hollandia, Kanada,
Ausztria, Ausztrália, Németország, Olaszország, Kína). Máshol
(pl. Norvégia, Franciaország) nem kell hozzájárulást kérni,
de jó néven veszik a tájékoztatást.
Az Egyesült Államokban csak olyan kitüntetést lehet elfogadni,
amely nem jár együtt nemesi rang adományozásával.
Némely országban (Finnország) az adományozó külföldi kitüntetés
nem lehet alacsonyabb fokozatú a már megkapott hazai kitüntetésnél.
Némelyik külföldi kitüntetés az adományozó birtokában marad,
és elhalálozás esetén vissza kell adni.
A kormány
művészeti díjat alapíthat és adományozhat, díjat alapíthat és
adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének
öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása,
és terjesztése nevében kiemelkedő tevékenységet folytatnak,
emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított
hősies magatartás elismerésére.
A miniszterelnök a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar
oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek
elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar
Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat.
A köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány tagjai
stb. szakmai, a helyi önkormányzatok pedig helyi jellegű kitüntető
címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthatnak és adományozhatnak.
A kitüntetésekre vonatkozó irányelvek A miniszterelnök terjeszti
elő a javaslatot magyar állampolgár kitüntetésére, annak fokozatára,
figyelemmel a kitüntetés várományosa érdemeinek nagyságára,
közéleti szerepére, életkorára, esetleges korábbi kitüntetéseire.
A díjkiosztási ünnepség szervezése gondos előkészítő feladatot
igényel. Ilyenkor is szükséges forgatókönyveket készíteni. Az
egyik forgatókönyv a programokat részletezi, a másik pedig a
lebonyolítás technikai részével foglalkozik, feltüntetve a névszerinti
felelősöket, elérhetőségi telefonszámmal, és a határidőket.
A kitüntetés egyszeri és megismételhetetlen rendezvény, nincs
lehetőség előre lepróbálni, ezért pontos, szakszerű szervezést
igényel!
2003-ban a Nobel-díjkiosztás délutáni ceremóniáját gondosan
előkészítették a szervezők.
A délelőtti főpróbán - a király kivételével - valamennyi szereplő
megjelent, az összes jutalmazott, az akadémikusok, a résztvevők.
A közönség soraiban az újságírók foglaltak helyet. Minden úgy
kezdődött, mintha igazi lenne, de ezúttal a kitüntetettek ingben,
pulóverben jelentek meg. A mozgásokat, a koreográfiát is elpróbálták.
A világtól többnyire elzárkózott kutatóknak meg kellett tanulniuk,
hogy hogyan kell átvenni a kitüntetést, hogyan kell meghajolni
a királyi kézfogás közben, majd utána legelőször a királyi ház,
aztán az akadémikusok, legvégül a közönség felé kell fordulni,
nem összekeverni a sorrendet! Azt is be kellett gyakorolni,
hogy bal kézből bal kézbe adják át a kitüntetést és a plakettet,
és a jobb kézzel a kitüntetés fölött (és nem alatt) nyújtsák
kezüket a királynak!
A pontos előkészítés eredményeképpen a díjkiosztáson minden
úgy történt, ahogyan azt a szervezők megálmodták.
Megszólaltak a fanfárok, a zenekar a galérián játszani kezdett,
bevonult a királyi család. XVI. Károly Gusztáv, Szilvia királyné,
gyermekeik, a királyi család hercegei és hercegnői, majd őket
követték a díjazottak.
Mindenki felállt! Mozart muzsikája töltötte be a fehér, sárga,
zöld virágokkal feldíszített termet. Következtek sorban a beszédek,
majd a díjazottak egymás után járultak a király elé, előbb a
fizikai, majd a kémiai, ezt követően az orvostudomány és az
irodalom kitüntetettjei. A rendezvény végén eljátszották a svéd
himnuszt, majd kivonult a királyi család. A színpadon elkezdődhetett
a gratuláció, ölelés, fotózás.
Később a városháza kék termében 1300 fő vendégnek terítettek.
A díszvendégek között voltak miniszterek, hercegnők és a svéd
kormány tagjai. A vacsorán az ültetésrend szigorúan ceremoniális
volt, pontosan 1268 ember alá tolták a széket, az egymással
szemben ülőket egyszerre kellett kiszolgálni. A pincérek hónapokig
gyakoroltak!
A vacsora után este 10 óra körül minden díjazott kategóriából
egy kitüntetett rövid beszédet mondhatott!
A kitüntetéseket az államfő, a kormány elnöke, a kormány valamely
tagja, a diplomáciai misszió vezetője, a polgármester(ek) vagy
magas rangú katonai személyiség adja át a kitüntetetteknek.
A kitüntetés átadásának ceremóniájánál általában a kitüntetett
járul a kitüntetést átadó személy elé.
Néha a kitüntetést átadó és a kitüntetett személy egymás mellett
állnak.
Először a kitüntetés adományozásáról szóló határozatot ismertetik.
A szertartásrend legszebb módja, ha a kitüntetést az adományozó
személyesen tűzi ki a kitüntetett mellére (zakójára, annak hajtókájára,
hölgyeknél a kosztümgallérra). Gyakori eset azonban, hogy csak
átadják a kitüntetést, az adományozásról szóló, a viselés jogosságát
tanúsító okmánnyal együtt.
Szokásos, hogy a kitüntetésről szóló határozat ismertetése után
a kitüntetést átadó személy rövid beszédet is mond. A kitüntetetteket
illik megkínálni, velük kötetlen formában néhány szót váltani.
Ünnepélyesebb alkalommal a szertartás befejeztével fogadást
is adnak.
A kitüntetések átadásának speciális formája, amikor államfői,
kormányfői vagy magas szintű kormánydelegáció látogatásának
alkalmával mindkét fél kitünteti a másikat.
Ilyenkor a szertartás a következő:
a külföldi vendéget fogadóbizottság köszönti,
a helyszínen a kitüntetendők két oldalon egymással szemben állnak
fel,
a teremben egymással szemben két asztalt állítanak fel, ezeken
készítik elő a kölcsönösen átnyújtandó kitüntetéseket és okiratokat,
a kitüntetést kiosztó személyek az asztalok elé lépnek,
a kitüntetések kiosztása előtt előbb a házigazda mond beszédet,
majd átadja, vagy kitűzi a kitüntetést,
rögtön ezt követően a vendég államfő mondja el a beszédet, és
nyújtja át a vendéglátó államfőnek a kitüntetést. A diplomáciai
protokoll nemzetközi gyakorlatában az is előfordul, hogy amennyiben
államfők tüntetik ki kölcsönösen egymást, csupán bemutatják
egymásnak az előkészített kitüntetéseket és az adományozó okmányokat.
A kitüntetettek nevében illik rövid beszédben kölcsönös köszönetet
mondani.
Ezt követik a kölcsönös jókívánságok, majd a rövid időtartamú
fogadás. |
